Vlagyimir Kramnyiknak lánya született!

A Hamburgi ChessBase-nak adott interjújában az ex-világbajnok Vlagyimir Kramnyik  beszélt a világbajnokság új ciklusáról is. Az újdonsült apukával  Frederic Friedel beszélgetett telefonon, 2008.december 28-án a késő esti órákban. Íme  az interjú első  része...

Vlagyimir Kramnyiknak és feleségének  Marie-nek 2oo8.december 28-án megszületett a kislánya, akit Dariának (Dashának) neveztek el.

A Hamburgi ChessBase-nak adott interjújában az ex-világbajnok Vlagyimir Kramnyik  beszélt a világbajnokság új ciklusáról is. Az újdonsült apukával  Frederic Friedel beszélgetett telefonon, 2008.december 28-án a késő esti órákban. Íme  az interjú első  része.

Frederic Friedel: Vlagyimir, hálás vagyok a nem várt hívásért. Aggodalommal töltött el, amikor észrevettem, hogy nem volt jelen a tegnapi Elista-i internet–értekezleten, melyet a kiváló sakkozók részére szerveztek.

Vlagyimir Kramnyik: Igen, ugyanis fontosabb dolgom akadt, mivel feleségem Marie december 27-ről 28-ra való éjszakán, jobban mondva 28-án a kora reggeli órákban életet adott  gyönyörű kislányunknak, akinek a Daria, vagyis a Dasha nevet adtuk.

Frederic Friedel: Minden símán, zökkenőmentesen történt?

Vlagyimir Kramnyik: Igen, Dasha kiváló egészségnek örvend. Közvetlen a születése után kissé nyűgös volt, de mostanra úgy néz ki, visszakapta a jókedvét. A feleségem is jól van, igaz, kicsit elfáradt, de hát ez várható is volt.

Frederic Friedel: És  milyen érzés apukának lenni?

Vlagyimir Kramnyik: Őszintén megmondom, nagyon furcsa, különleges érzés. Sokan mondták, hogy így  lesz, és igaznak bizonyultak az állítások. Szavakkal nagyon nehéz elmondani – és feltételezem, hogy mindenki, aki apuka lett, főként amikor először születik gyermeke, tudja, miről beszélek. Tudja, hirtelen kettő helyett hárman vagyunk, és igyekszünk beilleszkedni az életbe. Azután rátekintek arra a pici lényre, és rájövök, hogy Ő az én részem is. Ezt igazán nehéz szavakkal leírni, de boldog vagyok, hogy módomban áll átélni ezeket az érzéseket.

Frederic Friedel: Ez az érzés az evolúció folyamán alakult ki.

Vlagyimir Kramnyik: Igen, de azt hittem, hogy az anyára van inkább hatással, nem pedig az apára.

Frederic Friedel:  Bizonyos mértékig igaza van . Az anyáké a „munka” nagyobb része.

Vlagyimir Kramnyik: Be kell ismernem, az én szerepem nem a legnehezebb. Sokszor azt érzem, ami miatt természetesen nem sajnálkozom, hogy mi férfiak kedvezményezettek vagyunk, hogy nem kell végigjárni azt a nehéz utat, mint a terhesség, a szülés fájdalmai és az azzal járó nehézségek.

Frederic Friedel:  Ez szörnyen, igazságtalan dolog, nemde?

Vlagyimir Kramnyik: Igen, én is igazságtalannak tartom. A régi időkben a férfiak háborúkban vettek részt, akkor szenvedtek, megölték őket. Az  annak idején  valamiféle „kompenzáció” volt. A civilizált világban nem veszünk részt háborúkban, így nekünk férfiaknak  minden előnyünk megvan, nincsenek „mínuszaink”. Ezért csodálom a feleségemet. Hálás vagyok neki mindazért, amin keresztülment, és megajándékozott ezzel a gyönyörű gyermekkel.

Arra a kérésre, hogy mondjon véleményt  a világbajnoksági ciklusban végbemenő változásokról, a következőket válaszolta:

Nagymester Vlagyimir Kramnyik:

Találgatni tudok csak. Teljesen világos, hogy az új rendszerben két ember létezik aki rengeteg előnyt kap. Ők Topalov és Kamszky. Mindenekelőtt itt van a kettejük közötti mérkőzés, melynek sosem lett volna szabad megtörténni – aminek lényegében semmi alapja sincs.E mérkőzés vesztese – elődöntő nélkül – lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen a következő világbajnok jelöltek tornáján. Találják ki, hogy miért lett így megrendezve. Én tényleg nem tudom.

Egyetlen dolog, amelyet személyesen állíthatok – mivel az én helyzetemre vonatkozik e ciklusban – az az, hogy nagyon elégedetlen vagyok, hogy ne fejezzem ki magam durván. Az a különbség, hogy a Topalov-Kamszky összecsapás vesztese bekerül a világbajnok jelöltek tornájába, míg én, az Ananddal játszott páros mérkőzés után, mint legyőzött, nem vehetek részt automatikusan az előbb említett tornán.  Teljesen igazságtalannak tartom. Nem szeretném, ha félreértenék: nem vágyom semmilyen kedvezményre. Egyetlen dolog, melyet kérek, és melyet elvárok, hogy legyenek ugyanolyan jogaim, mint az említett mérkőzés vesztesének. Amennyiben a győztesnek ugyanolyan jogai vannak, nem tudom, miért van az, hogy ez a veszteseknél nem így van. Ez egy olyan dolog, melynek teljesen logikátlan  az indoklása. Egyetlen dolog, amit gondolok, hogy léteznek olyan meghatározó erők a FIDE-ben, akik engem egyszerűen nem szeretnének látni ebbena ciklusban. Sajnos, ezt a következtetést kell levonnom, más magyarázatot nem tudok rá találni.

Így döntésem nagyon egyszerű: készen állok a világbajnokság bármelyik fázisában elkezdeni a játékot, de meggyőződésem, hogy olyan pozícióról kellene indulnom, mint a Kamszky-Topalov mérkőzés vesztese, függetlenül attól, hogy az selejtező, vagy Világkupa. Amennyiben nem változik semmi, nem fogok semmiféle elődöntő mérkőzést lejátszani, még akkor sem, ha ennek az az ára, hogy kimaradok a ciklusból. Számomra sértő, hogy becsületből kell játszanom elődöntőt,  hogy találkozzak a Kamszky-Topalov meccs vesztesével. Ezt helytelennek tartom. Hajlandó vagyok az elődöntőben játszani, amennyiben az említett mérkőzés legyőzöttje is részt vesz az elődöntőben. Amennyiben nem, ez esetben én sem veszek részt ezen a versenyen. Van még  esélyem, hogy bejussak a résztvevők végső megmérettetésére, akár mint a legmagasabb Élő ponttal rendelkező játákos, vagy pedig a szervezők által meghívott résztvevőként. Amennyiben nem így lesz, ezt a ciklust kihagyom.